Az embrionális fejlődés során bekövetkező külső vagy belső károsító tényezők kapcsán fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Amennyiben ezen rendellenesség a belső nemi szervekben alakul ki, gyakran sokáig semmiféle testi tünetet nem okoz. Mindaddig, amíg a páciensnek nincs családtervezési szándéka, nem derül fény az elváltozásra.
A meddőségi kivizsgálás során, azonban elég gyakran lehet találni kisebb-nagyobb fejlődési zavarokat a hüvely, a méh, a méhüreg és a petefészkek területén, melyek nagy valószínűséggel rontják a teherbeesési képességet.
A beágyazódást leginkább befolyásoló fejlődési zavarok a méh üregét torzító folyamatok, ezek leggyakrabban előforduló formája az üregben elhelyezkedő sövény, mely az embrionális élet során a két fél méhüreg tökéletlen egybeolvadása következtében alakul ki.
Ezen sövények mérete a fejlődési zavar mértékétől függ. Egyik végletként csak kisebb sövény nő be az üregbe, míg a másik végletként két fél méhüreg két hüvelyben folytatódik.
Az elváltozások kezelését befolyásolják a felismerés körülményei, az elváltozás mértéke és nem utolsó sorban a családtervezési szándék. A méhüregben elhelyezkedő sövények attól függően, hogy más fejlődési zavarral társulnak-e, vagy méhüregi tükrözéssel (hiszteroszkópia), vagy ennek a hasüregi tükrözéssel (laparoszkópia) való kombinációjával kezelhetőek.
Szeretne többet megtudni a témával kapcsolatosan, vagy vannakmegválaszolatlan kérdései?
Forduljon hozzám bizalommal, kérjen időpontot most!