Magánrendelés: 1136 Budapest, Balzac utca 12. fsz. 3.
Magánrendelés: 1136 Budapest, Balzac utca 12. fsz. 3.
Kis fizikai megterhelés, kisebb kockázat, gyors felépülés!
A nőgyógyászatban rutinszerűen alkalmazott beavatkozások legtöbbje elvégezhető ún. minimál-invazív eljárások segítségével, mint a laparoszkópia (hasi tükrözés), és hiszteroszkópia (méhtükrözés).
Napjainkban a fejlett gazdasági színvonalú országok egészségügyi szolgáltató rendszereiben kiemelkedő jelentőséggel bírnak ezek az ellátási formák.
A beavatkozások jelentősége abban áll, hogy sem a beavatkozás, sem a műtétet követő időszak nem terheli meg jelentősen a pácienseket.
A felgyorsult életünkben, a munkahelyekért vívott versengés közepette, egyre több ember számára szempont, hogy egy sajnálatos betegség miatt mennyi ideig esik ki az őt körülvevő szakmai vérkeringésből. A magas szintű nőgyógyászati endoszkópia – mely hazánkban sajnos még nem mindenütt elérhető technika – eme társadalmi követelményeknek megfelelő eljárás.
Sajnos a magas költségigényű eszközpark miatt csak kevés intézet engedheti meg magának egy fejlett – lézerrel rendelkező – laparoszkópos, hiszteroszkópos műtőblokk teljes felszerelését és fenntartását.
Tekintse meg az endoszkópos kezelés fontosabb lépéseit!
A következő elváltozások esetén javasoljuk a has- és/vagy medenceüreg tükrözését az ún. laparoszkópiát, pelviszkópiát:
Ha a lelet alapján kezelés válik szükségessé, azt már a tükrözés keretében megkezdhetjük, elvégezhetjük.
Az eljárással gyógyíthatóak:
A továbbiakban ismertetett kezeléseket a Tritonlife Magánkórház Endoszkópos részlegének vezető főorvosaként, az intézet szakmai hátterével végzem.
A tükrözést többnyire általános altatásos érzéstelenítéssel végezzük. A tükrözés történhet „zárt” vagy „nyílt” módon.
Azt, hogy adott esetben melyik módszert javasoljuk, előzetesen mindig egyeztetjük a pácienssel.
A tükrözés során gyakori, hogy a hüvelybemeneten keresztül egy járulékos műszert – szondát – vezetünk a méhüregbe, mellyel a méh mozgatható, így jobb betekintést nyerhetünk a kismedencébe.
Ha a tükrözést egy esetleges kívánt terhesség érdekében végezzük, a szondán keresztül festékanyagot juttathatunk a méhen át a petevezetékekbe, így vizsgálható annak állapota és átjárhatósága. Ezt az eljárást chromopertubációnak hívjuk.
Amennyiben a tükrözés első lépéseként végzett hasi áttekintés eredménye további vizsgálatot vagy kezelést tesz szükségessé, akkor rendszerint az alhas oldalsó és középső részén további csöveket vezetünk a hasüregbe, melyeken át speciális műszereket (pl. kanülöket, tapintó rudakat, apró csipeszeket, fogókat és ollókat, ill. lézerszondát) juttatunk be. Ezek segítségével vehetünk szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz, vagy végezhetünk ugyanazon érzéstelenítés keretei között olyan beavatkozásokat, melyek egyébként újabb operációt igényelnének.
Az endoszkópos sebészetben alkalmazott CO2 lézer készülék bizonyos kórképek (Endometriosis, PCO, Összenövések) legoptimálisabb kezelését biztosítja. A lézeres műtét során rendkívüli pontosságú és finomságú beavatkozást vagyunk képesek végrehajtani, amely a tökéletes gyógyuláshoz vezet. Endometriózis esetén a lézeres műtéti eljárás a betegség teljes kiirtását jelentheti, valamint csökkenti a műtét utáni összenövések kialakulásának veszélyét.
Az elmúlt több, mint 20 évben aktívan foglalkozom nőgyógyászati endoszkópiával és rutinszerűen alkalmazom ezt a típusú eljárást lézerrel is kombinálva. A meddőségi és nőgyógyászati problémák széles skáláján alkalmazom mind az endoszkópiát, mind a lézert: endometriózis kezelésében, miómák eltávolításában, policisztás ovárium kezelésében, méheltávolítás céljából, vérzési rendellenességek esetén, de méhen kívüli terhességet is endoszkóposan operálom. Az elmúlt évek alatt elvégzett több száz beavatkozás során azt tapasztaltam, hogy ezzel a technikával az elváltozások nagyon jó hatásfokkal kezelhetőek.
Kíváncsi, hogy hogyan lehet az endometriózist a leghatékonyabban, modern módszerrel megoldani? Az endometriózis laparoszkópos kezelése menüpontban részletesen olvashat a beavatkozás menetéről, előnyeiről és megtörtént esetekről.
Az endometriózis napjainkban is rejtélyes betegség, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az „endometrium” szóból származik, amely a méh belfelszínét borító nyálkahártya. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül, és vérzés formájában leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezt, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriózisnak.
Az endometriózis csomók a méh nyálkahártyájához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során, minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak.
Szemben a méhnyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel.
Az endometriózis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, ide értve:
A petefészken elhelyezkedő endometriózis tipikus példája az ún. „csokoládé ciszta„, mely súlyos tüneteket és következményeket okoz. Endometriózis tünetei Az endometriózis leggyakoribb tünetei:
Az egyéb tünetek közé sorolhatók:
Az endometriózisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes. Fontos kiemelni, hogy az endometriózis oka az orvostudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen. Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik megmagyarázni valamennyi esetet. A legjelentősebb, a „retrográd menstruáció” elmélete – amely szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek indul. A nők többségénél retrograd menstruáció igazolható, valószínűleg a hormonális- vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg a feltételeket, hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon, és növekedésnek induljon – azaz endometriózis alakuljon ki. Az endometriosis I. stádiumban csak kevés és kisméretű felrakódások láthatók, melyek kezelése – a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amelyek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét. Diagnosztika Az endometriózis diagnosztikában napjainkban az ultrahang diagnosztika jelentős fejlődésen ment keresztül, azonban a legmegbízhatóbb módszer a vizuális betekintés a hasba laparoszkópia azaz hasi tükrözés, mely során a kinyert szövettani anyag, majd szövettani diagnózis alapján mondhatjuk ki az egyértelmű véleményt. A laparoszkópia jelentősége nemcsak abban van, hogy a tipikus tüneteket produkáló páciensek hasába betekintsünk, és ott láthassuk az elváltozás megjelenési formáját és stádiumát, hanem (és erre nagyon fel kell hívni a figyelmet) az ott talált állapotot akár azonnal is meg lehessen oldani a lehető legkisebb műtéti terhelés mellett! Meddőségi kivizsgálás során, ha egyéb okot nem találunk, illetve a harmincas éveikben járó gyakori alhasi panaszokról beszámoló nőknél fel kell ajánlani a diagnosztikus laparoszkópiát a további sikerek elérése érdekében.
Endometriózis kezelése Az endometriózis kezelése a hosszú évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írunk fel az endometriózisos betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés meggátlása, lehetőleg hosszútávon, ez az endometriózis visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, és további néhány hónapra a kezelés abbahagyása után is. Az endometriózis csomók műtét útján eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek, és meddőség fennállása esetén bekövetkezhet a spontán terhesség. A laparoszkópia útján végzett műtétek egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Operatív laparoszkópia során a műtétet laparoszkópon keresztül végezzük lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével. A lézersebészeti eljárás előnye az elektrosebészeti módszerekkel szemben, hogy a hőhatás, amivel az endometriózis csomókat tulajdonképpen elporlasztjuk, sokkal kisebb mértékben van hatással a környezetre. Így a beavatkozás során a legfinomabb hasi szerveken, mint például a petevezetőn, a húgyhólyagon, húgyvezetéken, vagy akár a beleken is tudunk operálni, ha éppen ott tapadt meg az endometriózis. A leggyakrabban alkalmazott eljárások endometriózis esetén a csomó lézeres vagy elektromos elporlasztása, kimetszése, a csokoládé ciszta kihámozása a petefészekből, az érintett petefészek eltávolítása (modern technikával nem választandó módszer), az endometriózis okozta összenövések oldása és a méhfali endometriózis kimetszése.
Az endometriózis mindmáig az egyik legrejtélyesebb nőgyógyászati megbetegedés, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. Külön magyar elnevezése nincs, a név az „endometrium” szóból – más néven méhnyálkahártya – származik, amely a méh belfelszínét borító hártya.
A betegség lényege, hogy a méhüreg belsejét borító szövet – az endometrium – a méhüregen kívül helyezkedik el. Ez lehet a méh izomállományában, a hasüregben bárhol, a hashártyán, a kismedencei szervek felszínén és belsejében. Ezeket nevezik endometriózis csomóknak, vagy gócoknak.
Ahogy a méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik, a rendellenes helyen megtapadt méhnyálkahártya szigetek is hasonlóan reagálnak a ciklikus hormonális hatásokra. Míg azonban a méh üregéből származó vérzés a hüvelyen keresztül távozik, addig a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriózis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra a gócok megrepedése esetében.
Ennek eredményeképpen a belső hasüregi vérzés, illetve széteső szövettörmelék a csomót övező területen gyulladást és hegesedést eredményez. Az elhelyezkedéstől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélpanaszok, húgyhólyag működési zavarok, szexuális funkció zavarok, illetve gyakran eredményez meddőséget.
Az endometriózis okairól és jellemző tüneteiről és leggyakoribb előfordulási helyeiről bővebben az Endometriózis című menüpontban olvashat.
Bár az endometriózis gyakoriságát pontosan nem tudjuk meghatározni, a modern diagnosztikai módszerek fejlődésével ma már azt gondoljuk, hogy a kismedencei fájdalomról és meddőségről együttesen panaszkodó nőbetegek esetén az endometriózis gyakorisága akár 20-90% között is lehet. Mivel endometriózis esetén az idő múlásával a tünetek erősödése várható, nagyon fontos az idejében történő felismerés és hathatós kezelés.
Az endometriózis optimális kezelési eljárása nagyban függ a páciens állapotától, tüneteitől, teherbe esési vágyától. A kezelés során mérlegelni kell, hogy elégséges-e a konzervatív fájdalomcsillapítás, vagy hormonkezelés szükséges, vagy a teljes eltávolítást is eredményezhető műtéti kezelés. A műtéti beavatkozás lényege abban áll, hogy a rendellenes helyen lévő endometriózis csomókat radikálisan eltávolítjuk, a kialakult összenövéseket oldjuk, és ez által a probléma okát szüntetjük meg. A konzervatív terápiás megoldások hibája az, hogy csak a tüneteket kezeli, de a probléma okát nem szünteti meg.
Praxisomban az endometriózis műtéteket laparoszkópos úton végzem, amelynek előnye, hogy jóval kisebb műtéti megterhelést jelent a páciensek számára, hiszen nagy hasfali vágás helyett csupán néhány apró metszést alkalmazok, amin keresztül a beavatkozást elvégzem.
Az operatív kezelés optimális eredményének eléréséhez pontos műtéti terv felállítására van szükség. Ehhez a műtétet meg kell előznie egy alapos kivizsgálásnak, mely során az endometriosis, kismedencei szervekhez valóviszonyát tisztázzuk le. Ilyenkor szükség szerint gyakran végzünk többszöri ultrahangot, esetleg MRI vizsgálatot, végbéltükrözést és húgyhólyagtükrözést is.
A műtét altatásban történik, speciális endoszkópos műtőben és képzett személyzet segítségével. A hasfalon néhány apró metszést ejtek, amin keresztül bevezetjük az optikai és mikro manipulációs eszközöket, amelyek segítségével – monitorokon nyomon követve az eseményeket – végzem a beavatkozást. A műtét során a kóros szövetet hőkezeléssel, vagy lézerrel kiégetem (vaporizálom), vagy – pl. petefészekben, vagy a méh falában elhelyezkedő endometriózis esetén – mikrosebészeti módszerrel kimetszem.
A műtét átlagos időtartama 45-90 perc, ami után 1-2 napos kórházi bent fekvésre van szükség. A beavatkozást követően 1-2 nappal a páciens otthonába távozhat, majd néhány kímélőbb napot szoktunk ajánlani, amely után visszatérhet normál életviteléhez. Hazabocsátáskor a pácienssel átbeszéljük a további lehetőségeket, melyek mind a teherbe esésre, mind a kiújulás elkerülésére vonatkoznak. Egy újonnan kidolgozott amerikai algoritmus kapcsán a műtét során nyert adatokból nagy pontossággal meg tudom becsülni a várható teherbe esési esélyeket.
Az elmúlt 22 évben, amióta az endometriózis kezelésében alkalmazom a laparoszkópos eljárást és a lézert, azt tapasztaltam, hogy ezzel a technikával az endometriózisos elváltozások nagyon jó hatásfokkal kezelhetőek. Kb. 2500 ilyen esetet tudhatok magam mögött, az enyhébb fokú endometriózistól a bonyolult, előrehaladottabb stádiumúakig, és döntően sikerrel tudtuk kezelni a pácienseket. A meddőséggel hozzám forduló, endometriózissal kezelt pácienseim esetében a betegség teljes kiirtását követően magas arányban számolhatok be sikerességről, amely azt jelenti, hogy a műtétet követően a betegeim vagy spontán vagy valamilyen mesterséges megtermékenyítési eljárással teherbe estek.
Mára már egy jól összeszokott, nagy rutinra szert tett műtéti teammel várjuk a hozzánk bizalommal fordulókat.
A 35-45 éves korosztály egyik leggyakoribb és legtöbbet emlegetett nőgyógyászati megbetegedése a méh izomfalából kiinduló jóindulatú daganat, a myoma. Azonban a kórkép érintheti a korábbi és későbbi korosztályokat is.
A myoma növekedhet a méh ürege felé, a méh izomfalában belül, valamint a méhből kifelé nőve. A különböző myoma típusok elhelyezkedésük szerint különböző tüneteket okozhatnak:
A myomák azonban gyakran semmilyen tünetet sem okoznak, sőt a myoma mérete és az általa okozott tünetek sem mindig állnak egyenes arányban egymással.
A myomás méhet nem feltétlenül kell megoperálni. A következő 3 esetet tekintjük az operáció indikációjának:
Az észlelt, de panaszokat nem okozó myoma egyéni elbírálás szerinti gyakorisággal igényel kontroll-vizsgálatokat. A panaszokat okozó myoma gyógyítása során annak valamilyen terápiás megoldásával kell számolni.
MIÓMA (MYOMA) GYÓGYÍTÁSA: KEZELÉSI ÉS MŰTÉTI MÓDSZEREI
Mióma (Myoma) gyógyítása gyógyszeres kezeléssel:
A méh myomák jelentős érzékenységet mutatnak az oestardiol termelésre. A tumor gyakran spontán összemegy a menopausa után. Hasonló szituációt tudunk elérni GnRH agonista, vagy antagonista kezeléssel. Az eljárás jellemzőit a következőkben soroljuk fel:
Mióma (myoma) gyógyítása műtéti kezeléssel:
A modern sebészeti szemlélet szerint a cél az, hogy a myomás pácienseknek alternatívát nyújtsunk a csonkoló (méh-eltávolító) nőgyógyászati műtétekkel szemben, ezért az endoszkópos konzervatív myoma eltávolításokat tartjuk az első számú kezelési eljárásnak ezen betegség-csoportban.
Laparoszkópos (hasűri tükrözéses) méh illetve myoma eltávolítás
Hiszteroszkópos (méhűri) myoma eltávolítás
Klasszikus hasműtétes méh ill. myoma eltávolítás
Az életkor előre haladtával a méhben szerkezeti változások alakulhatnak ki. A méhfalban növekvő myoma göbök, vagy endometriosis gócok (adenomyosis) és az általuk okozott tünetek – úgymint sokszor visszatérő vérzészavar, görcsös alvadékos menstruáció, kismedencei fájdalom, mely akár a derékba, hátba, vagy a lábba is kisugározhat, vagy medencefenék és méh süllyedés – olyan komoly életminőség romláshoz vezethetnek, ami felveti a méheltávolításának (hiszterektómia) szükségességét.
A mai modern nőgyógyászati gyakorlatban a méheltávolítási eljárások közül, a nyitott hasi- és a hüvelyi- módszerek mellett fokozottan előtérbe kerül a kis megterheléssel járó endoszkópos operáció. Ennek során a hason ejtett 4 apró nyíláson keresztül végezzük a műtétet.
A beavatkozásnak több fajtája ismert, ezek közül jómagam azon formáját részesítem előnyben, amely során a panaszok legfőbb okát kiváltó méhtestet távolítjuk el és a méhnyakat bennhagyjuk. Ezen eljárás előnye, hogy a medencefenék izomstruktúráját megóvjuk, így az ilyen típusú műtéti megoldásoknál a későbbiekben kisebb rizikóval alakulnak ki medencefenék süllyedési problémák és szexuális funkciózavar.
Amennyiben süllyedéses állapotról van szó, lehetőség van – speciális háló alkalmazásával – pozíciójavító műtétekre is laparoszkópos úton.
A műtéti eljárás rövidebb időt vesz igénybe, mint a klasszikus nyitott hasi módszer. A műtét átlagos időtartama változó, hiszen ez nagymértékben függ a méhtest nagyságától, az eltávolítandó miómák számától és elhelyezkedésüktől. A legrövidebb beavatkozás a praxisomban ezidáig 25 perc volt, míg a leghosszabb 3 óra.
A laparoszkópos méheltávolítás elméleti megközelítése nagyjából hasonló, mint a nyitott műtété, azonban a laparoszkópos technika alkalmazása során egy lényeges lépés az, hogy a vérellátást adó képletektől és a függesztő szalagoktól megszabadított méhtestet a kis átmérőjű eszközökön át, majd az apró hasfali metszéseken keresztül „kivarázsoljuk” a testen kívülre.
Ez úgy történik, hogy miután a méhet tartó szalagokat átvágtuk, vérzéstelenítettük, a szabaddá váló méhet egy speciális eszközzel a hasüregen belül – biztonságos körülmények között – felaprítjuk. Így az apróbb szövet darabokat már könnyedén el tudjuk távolítani a keskeny munkacsatornán keresztül is.
A beavatkozás 1-2 napos kórházi tartózkodást és egy hét otthoni gyógyulást igényel– ellentétben a nyitott hasműtét hathetes táppénzes időszakával. Ezen eljárásokat a rendkívül jól felszerelt endoszkópos műtőegységünkben operatív teamünk nagy rutinnal végzi.
A kórelőzményben szereplő császármetszés után nagy arányban fordul elő a méh sebében kialakuló hegsérv, mely az alhasi fájdalmon, és vérzés zavaron kívül, meddőségi problémát is okozhat. Hajlamosító tényező a többszöri előzetes császármetszés és az erősen hátrahajló méh pozíció.
Jellegzetes tünetei:
Kezelési lehetőségeit a talált elváltozás mértéke, a családtervezési szándék megléte és az okozott tünetek erőssége határozza meg. Enyhébb esetekben,a mikor a családtervezés már lezárt, szóba jöhet a hiszteroszkópos (méhtükrözéses) műtéti megoldás, azonban az ideális műtéti megoldást laparoszkópos úton végezzük, mely során kompletten lehet rekonstruálni a méhnyak elégtelenségét és akár méhtest pozíció korrekciót is végre tudunk hajtani.
Legújabb cikkünk: PCOS: Az egyik leggyakoribb, de legkevésbé ismert női betegség A PCO szindróma napjainkban az egyre növekvő számú meddő párok nőtagjainál kb. 20-30%-ban előforduló kórkép. A betegséget 1927-ben Stein és Leventhal írta le először, ezért utánuk a betegséget Stein-Leventhal syndromának is hívják. A PCOS kórképben a központi idegrendszer nemi irányító hormonjainak egyensúlya is felbomlik, melyet laboratóriumi tesztekkel tudunk igazolni. A legújabb ismeretek szerint a kórkép kialakulásában nagy jelentősége van a cukoranyagcsere-egyensúly fenntartásáért felelős szabályozó rendszernek is.
A PCO szindrómát jellegzetes ultrahangkép, laborlelet és tipikus testi tünet-együttes alapján diagnosztizáljuk. Az ultrahangképen látható a megvastagodott kérgű petefészek, és az alatta gyöngysor-szerűen elhelyezkedő meg nem repedt és elsorvadt tüszők sora.
A PCOS testi tünetei között legjelentősebbek:
A PCO szindróma kezelése attól függ, hogy meddőséggel párosul vagy sem. Családtervezési szándék nélkül gyógyszeres kezelés ajánlott, azonban pozitív családtervezési szándék mellett a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően gyógyszeres kezeléssel és életmód tanácsadással érhetjük el a legjobb eredményeket. Az inzulin rezisztencia egyensúlyának helyreállítása gyógyszeres módon szintén eredményekkel kecsegtethet.
A PCO szindróma műtéti kezelése során laparoszkópia segítségével „drilling” módszerrel elvékonyítjuk a petefészek megvastagodott kérgi részét és eltávolítjuk a felszaporodott sorvadt tüszők tartalmát, esélyt és helyet adva a frissen érő tüszők normál növekedésének. A beavatkozás után a hormonális egyensúly eltolódásai napokon belül elkezdenek rendeződni, a megnövekedett férfihormon szint drámai csökkenést mutat és a cikluszavar rendeződik.
A beavatkozást követően egy meddő páciensnél akár a spontán terhesség lehetősége is fennáll. A műtét után a petefészkek gyógyszeres stimulációját végezzük, hogy a kívánt terhesség minél hamarabb bekövetkezhessen. A beavatkozás miatti kórházi ápolás hossza 1-2 nap, a posztoperatív lábadozás és felépülés átlagos hossza 1-2 hét.
A petefészkekben az élettani működés során a termékeny korban folyamatosan érnek a tüszők.
Általában havonta egy tüsző ér el olyan fokú érettségi szintet, hogy a megfelelő hormonális változásokra a ciklus közepén megrepedjen. Az esetek egy részében ez a folyamat nem következik be és ovuláció híján a tüsző megmarad és petefészek cisztává fejlődik.
A petefészek ciszták többnyire maguktól felszívódnak, de bizonyos esetekben ez a felszívódás nem következik be, hanem a petefészek ciszta tovább nő és panaszokat okoz. Ebben az esetben kezelésre van szükség. A választandó kezelést meghatározza a ciszta jellege, mérete és az általa okozott panaszok.
Petefészek ciszta kezelése A petefészek cisztákat – típustól függően – lehet gyógyszeresen és operatív módon kezelni. Az operatív kezelés – szintén típustól függően – lehet laparoszkópos és hasműtétes megoldás, de a beavatkozások során a minél kisebb csonkolás elvét próbáljuk betartani, különösen a családtervezés előtt álló pácienseknél. A modern lehetőségek mellett az endoszkópos technika lehetővé teszi, hogy a petefészek ciszták legtöbbjét hastükrözéses módszerrel a hason belül leválasszuk a petefészekről, majd a petefészek megmaradt állományát rekonstruáljuk anélkül, hogy a hasat fel kellene nyitni. A rosszindulatúság jeleit mutató elváltozások esetén a nyitott hasműtét a választandó eljárás, mert a cél a kóros szövet teljes eltávolítása a has teljes átvizsgálása után.
A méh ürege az egyik legfontosabb termékenységi faktor a kívánt terhesség elérésében. Ahhoz, hogy a megtermékenyült petesejt a megfelelő helyen a megfelelő időben beágyazódhasson, több anatómiai és élettani feltételnek kell teljesülnie.
A méh üregében fennálló mikrobiológiai környezet, az üregben elhelyezkedő kóros anatómiai képletek nagy jelentőséggel bírnak a termékenységi képességre vonatkozóan:
A méh üregében – fentebb felsorolt – elváltozások egy része az előzetes kivizsgálások során ultrahang segítségével felismerhető. Amennyiben ilyen elváltozások gyanúja merül fel operatív méhüregi tükrözés (hiszteroszkópia) válik szükségessé. A műtét során az adott betegségnek megfelelő speciális eszközt alkalmazva, eltávolítható, illetve megszüntethető a kóros elváltozás.
A méh üregében elhelyezkedő – különböző mértékű – összenövés, mely a méh üregét deformálja, annak normál méhnyálkahártya felépülését negatívan befolyásolja.
Méhüregi összenövéseket először 1894-ben írták le. Asherman 1948-ban kezdett el a probléma klinikai jelentőségével foglalkozni és írta le pontosabban a betegséget, innen származik az elnevezés.
A betegség tünetei elég szegényesek, mert nagyon gyakran nem jár alhasi és menstruációs fájdalommal, hanem a betegség kiterjedtségétől függően – szubjektíve nehezen megítélhetően – menstruációs gyengülést, vagy megszűnést, illetve meddőséget okoz. Gyakran észleljük a kórképet, visszatérő vetélés miatti kivizsgálás során.
Kialakulását általában masszív méhüregi gyulladás vagy vetélés és szülés utáni méhüregi kürett indukálja. Tapasztalatunk szerint leggyakrabban középidős (12-23. hét közötti) vetélések miatti kürett után szokott kialakulni.
Diagnosztikája nem könnyű. Nagy tapasztalattal bíró ultrahangos szakember szükséges hozzá, aki még műtéti beavatkozás előtt képes ultrahang vizsgálat során feltárni a betegség fennállásának lehetőségét. A HSG, a HYCOSY és a 3D méhüregi UH vizsgálat megfelelő preoperatív diagnosztikának bizonyul.
Az Asherman szindróma kezelése összetett eljárás. A pontos és precíz műtét előtti diagnosztika elengedhetetlen az optimális műtéti eredmény eléréséhez. A pontos diagnosztika után – altatásban végzett – méhüregi műtéti –hiszteroszkópos- eljárásra van szükség, melyet gyakran a műtét során ultrahanggal követünk nyomon. A műtéti kezelés végén gyakran kell alkalmaznunk méhüregi összenövés gátló anyagot, mely megakadályozza a későbbi összenövések újra kialakulásának lehetőségét. Ezt követően – személyre szabott – hormonkezelést kell alkalmaznunk bizonyos esetekben, mely a méh üregének optimális gyógyulását segíti elő, azáltal, hogy a méhnyálkahártya felépülést felerősíti.
Intézetünkben mind a diagnosztikai, mind a kezelési eljárásokban nagy tapasztalattal bírunk és a nemzetközileg elérhető legmagasabb színvonalú eszközparkkal oldjuk meg ezen elváltozásokat.
Az Asherman szindróma sikeres diagnosztikája után, a megfelelő kezelést követően nagy százalékban tudunk teljes gyógyulást elérni, melynek következtében a tervezett terhesség ki tud alakulni.
A hasüregben lezajlott korábbi gyulladások, a kismedencei endometriózis, illetve az elvégzett hasi műtétek következtében a kismedencében kialakulhatnak olyan szállagos és kötegezett összenövések, melyek rendkívül sok panaszt okoznak viselőjüknek.
Az elváltozás csak a legritkább esetben látható ultrahang segítségével, így leginkább a hajlamosító tényezők, a kórelőzmény ismeretének segítségével következtethetünk a kórképre. Korrekt diagnózist csak a hasba való laparoszkópos bepillantással nyerhetünk. Az összenövések által leggyakrabban okozott panaszok:
Bizonyos specifikus kórokozók, – mint például a Chlamidia trachomatis – által okozott kismedencei gyulladás szintén az alhas szervei közötti összenövések kialakulásához vezet.
Az előzményekben szereplő hasműtét kifejezetten hajlamosít az összenövésekre, mert a hasüregben alkalmazott varróanyagok provokálhatnak olyan szöveti reakciókat, melyek az összenövések kialakulásáért felelősek. Minél nagyobb a műtéti sebzés a hasüregben annál nagyobb a valószínűsége az összenövések kialakulásának. Ezért van kiemelkedő jelentősége a minél kisebb megterhelést jelentő beavatkozások alkalmazásának, így az endoszkópiának is, mert ezen eljárások során a műtéti sebzés mértéke minimális. Az összenövések oldásának egyetlen valóban hatásos terápiája az újabb hasműtét, melyet ha lehet laparoszkópiával kell elvégezni, hogy a hasonló provokáló tényezőket minimalizáljuk.
A kismedencei gyulladások egyik súlyos következményének tekinthető, amikor hasűri összenövések miatt az egyik, vagy mindkét oldali petevezető lezáródik. Amennyiben ez a lezáródás a kürt végén helyezkedik el, a kürtben folyadék szaporodhat fel, amely így zsákszerűen kitágítja a petevezetéket.
Ha a felgyülemlett folyadék formáját tekintve gyulladásos savó – hydrosalpingsról beszélünk. Az állapot jelentőségét az adja, hogy lezárt kürtök esetén a spontán teherbeesés lehetetlenné válik, és a reményt adó lombikbébi-kezelés sikerességét a fennálló hydrosalpings rontja. Ezért az észlelt ilyen jellegű elváltozást meg kell szüntetni.
Ennek leginkább választandó módja a laparoszkópos megoldás. A beavatkozás során a hydrosalpings állapotától függően vagy újra meg lehet nyitni a kürtöt, vagy el kell távolítani azt, vagy le kell zárni az üregrendszerét a méh felé. Amennyiben sikerül újra átjárhatóvá tenni a kürtöt, várhatjuk a spontán teherbeesés lehetőségét. Azonban ha a kürt állapota nem teszi ezt lehetővé, akkor a sikeres lombikkezelés előfeltétele, hogy a „zsákkürt” ne kommunikáljon a méh üregével, mert a befelé áramló gyulladásos folyadék kimoshatja a visszaültetett embriókat.
Az előzményben szereplő gyulladások, illetve hasi műtétek következtében kialakuló összenövések fontos szerepet játszanak a későbbi meddőség kialakulásában. Ezért rendkívül fontos minden nő életvitele szempontjából, hogy ne alakuljon ki kismedencei gyulladás, és fontos számunkra – orvosok számára – hogy minél kisebb szöveti megterheléssel járó műtéti technikákat alkalmazzunk.
Az embrionális fejlődés során genetikai alapon, illetve a bekövetkező külső vagy belső károsító tényezők kapcsán fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Amennyiben ezen rendellenesség a belső nemi szervekben alakul ki, annak mértékétől függően, gyakran sokáig semmiféle testi tünetet nem okoz. Mindaddig, amíg a páciensnek nincs családtervezési szándéka, gyakran nem derül fény az elváltozásra.
A meddőségi kivizsgálás során, azonban elég gyakran lehet találni kisebb-nagyobb fejlődési zavarokat a hüvely, a méh, a méhüreg és a petefészkek területén, melyek nagy valószínűséggel rontják a teherbeesési képességet.
A beágyazódást leginkább befolyásoló fejlődési zavarok a méh üregét torzító folyamatok, ezek leggyakrabban előforduló formája azún. „T”, vagy „Y” alakú méhüreg, az üregben elhelyezkedő sövény, mely az embrionális élet során a két fél méhüreg tökéletlen egybeolvadása következtében alakul ki.
Ezen sövények mérete a fejlődési zavar mértékétől függ. Egyik végletként csak kisebb sövény nő be az üregbe, míg a másik végletként két fél méhüreg két hüvelyben folytatódik.
Az elváltozások kezelését befolyásolják a felismerés körülményei, az elváltozás mértéke és nem utolsó sorban a családtervezési szándék. A méhüregben elhelyezkedő sövények attól függően, hogy más fejlődési zavarral társulnak-e, vagy méhüregi tükrözéssel (hiszteroszkópia), vagy ennek a hasüregi tükrözéssel (laparoszkópia) való kombinációjával kezelhetőek.
A méhüreg diagnosztikus tükrözését (hiszteroszkópiát) ajánljuk bizonyos esetekben, ha a következő panaszok okának tisztázására van szükség:
Ezzel az operatív vizsgálati módszerrel gyakran olyan elváltozásokat is fel lehet ismerni, melyeket más módszerek (pl. az ultrahanggal vagy a méhűri kaparással) nem tudnak kimutatni (pl. polipok, fejlődési rendellenességek vagy korai stádiumban lévő daganatok).
A továbbiakban ismertetett kezeléseket a Tritonlife Magánkórház Endoszkópos részlegének vezető főorvosaként, az intézet szakmai hátterével végzem.
Optikai műszert ún. hiszteroszkópot vezetünk át a hüvelybemeneten és a méhnyakcsatornán keresztül a méhbe, melyet gáz vagy folyadék bejuttatásával kitágítunk. Így az optikai műszer segítségével a méh belső felületét és a méhnyálkahártyát pontosan és alaposan megvizsgálhatjuk. A hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket (kisebb fogókat/csipeszeket) juttathatunk a méhbe, melyekkel könnyen és fájdalommentesen vehetünk szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz. A diagnosztikai tükrözéssel egyidejűleg kisebb beavatkozásokra – polipok, kisebb miómák eltávolítására, sövény kiirtására, összenövések oldására – is sor kerülhet. Abban az esetben, ha a méhnyálkahártya teljes kiürítése ajánlott, külön informáljuk a pácienseket. A tükrözést fájdalomcsillapítással végezzük. Ez történhet fájdalomcsillapítók és/vagy nyugtatók adásával, helyi érzéstelenítéssel ill. rövid altatással. Ez többek között a beteg fájdalomérzékenységétől, illetve anatómiai adottságaitól függ. Az anesztéziával kapcsolatos bővebb információkat mindig az altatóorvosi konzultáció során kapja meg a páciens. A beavatkozás – amennyiben azt egyéb kezelésekkel nem kell kombinálni – fél napos kórházi tartózkodást igényel.
Az endoszkópos beavatkozásokat kellő előkészítés után altatásban végezzük. A műtét elvégzésének alapfeltétele az altatóorvosi kivizsgálás. Ennek során vérvizsgálatok, röntgen vizsgálatok, EKG és szükség szerinti egyéb vizsgálatok történnek. A beavatkozás hosszúságától és típusától függően választja ki az altatóorvos a megfelelő altatási technikát, melyet előzetesen mindig egyeztetnek a pácienssel.
A sikeres és zavartalan altatás érdekében minden műtéti típus bizonyos fokú előkészítést igényel. Ennek elvégzése az osztályos felvételt követően történik. A hasűri tükrözés altatási specialitását az adja, hogy a páciens a műtét során fej felé erősen döntött (Trendelenburg) pozícióban fekszik, hogy a hasi szervek eltávolodjanak a kismedencéből, megkönnyítve így a tájékozódást.
Teljes körű meddőségi kivizsgálási és kezelési lehetőségek, betegközpontú szolgáltatás. Korszerű mesterséges megtermékenyítési – inszemináció, lombikbébi – eljárások.
Modern, kis megterhelésű műtéti eljárások a rövid kórházi tartózkodás és a gyors felépülés érdekében, mellyel a legtöbb klasszikus nőgyógyászati műtét kiváltható.
Az endometriózis az egyik legrejtélyesebb nőgyógyászati megbetegedés, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. Hogyan lehet az endometriózist a leghatékonyabban, modern módszerrel megoldani?
Forduljon hozzám bizalommal nőgyógyászati vizsgálatokért és tanácsadásért, ahol szakértő kezekben érezheti magát, minden életszakaszban.
nőgyógyász szakorvos vagyok, meddőségi és endoszkópos sebészeti specialista. 3 évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezve, több ezer nőnek nyújtottam és nyújtok segítséget nap, mint nap a meddőség és az endometriózis problémájának kezelésében. Hazánkban egyedülálló módon e két szakterületet egy kézben tartva, magas szintű ultrahang diagnosztikai készséggel rendelkezve, próbálok a páciensek számára gyors és hatékony terápiás megoldásokat nyújtani a vágyott céljuk elérése érdekében.
Kerülje el a hosszú telefonálást és a várakozást! Online időpontfoglaló rendszerünk lehetővé teszi,
hogy néhány kattintással kiválassza az Önnek legmegfelelőbb időpontot.
Egyszerű foglalás, azonnali visszaigazolás – mert az egészségére fordított idő a legértékesebb.
Ha meddőségi problémákkal küzd, endometriózis miatt keres megoldást, vagy tanácsra van szüksége a gyermekvállalással kapcsolatban, akkor 2025 áprilisában és májusában is számíthat Dr. Fülöp István szakértelmére – ezúttal egy szakmai továbbképzésen való részvétel miatt kizárólag online konzultáció formájában.
Forduljon hozzám bizalommal, kérjen időpontot most!
