Kíváncsi, hogy hogyan lehet az endometriózist a leghatékonyabban, modern módszerrel megoldani? Az endometriózis laparoszkópos kezelése menüpontban részletesen olvashat a beavatkozás menetéről, előnyeiről és megtörtént esetekről.

Az endometriózis napjainkban is rejtélyes betegség, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az „endometrium” szóból származik, amely a méh belfelszínét borító nyálkahártya.

A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül, és vérzés formájában leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezt, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriózisnak.

Az endometriózis csomók a méh nyálkahártyájához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során, minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak.

Szemben a méhnyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel.

Az endometriózis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, ide értve:

1. petefészkeket,
2. a petevezetőket,
3. a méhet függesztő szalagokat,
4. a hüvely és végbél közötti réteget,
5. a méh külső felszínét,
6. a méh vastag izomrétegét,
7. a beleket
8. a húgyhólyagot és
9. a medence hashártyaborítékát.

A petefészken elhelyezkedő endometriózis tipikus példája az ún. „csokoládé ciszta„, mely súlyos tüneteket és következményeket okoz.

Endometriózis tünetei

Az endometriózis leggyakoribb tünetei:

1. a fájdalom (főleg a menstruációs vérzés előtti és alatti fájdalom, amely súlyosabb, mint a „normális menstruációs görcsök”),
2. fájdalom a házasélettel összefüggésben,
3. meddőség, továbbá
4. rendszertelen erős vérzések.

Az egyéb tünetek közé sorolhatók:

• a fáradékonyság,
• a menstruáció során fájdalmas bélmozgások,
• véres széklet,
• deréktáji fájdalmak,
• hasmenés vagy székrekedés,
• esetleg egyéb béltünetek.
• Vizelési panaszok közül fontos a görcsös vizelés és a vérvizelés.

Az endometriózisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes.

Fontos kiemelni, hogy az endometriózis oka az orvostudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen. Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik megmagyarázni valamennyi esetet.

A legjelentősebb, a „retrográd menstruáció” elmélete – amely szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek indul. A nők többségénél retrograd menstruáció igazolható, valószínűleg a hormonális- vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg a feltételeket, hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon, és növekedésnek induljon – azaz endometriózis alakuljon ki.

Az endometriosis I. stádiumban csak kevés és kisméretű felrakódások láthatók, melyek kezelése – a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amelyek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is.

A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét.

Diagnosztika

Az endometriózis diagnosztikában napjainkban az ultrahang diagnosztika jelentős fejlődésen ment keresztül, azonban a legmegbízhatóbb módszer a vizuális betekintés a hasba laparoszkópia azaz hasi tükrözés, mely során a kinyert szövettani anyag, majd szövettani diagnózis alapján mondhatjuk ki az egyértelmű véleményt.

A laparoszkópia jelentősége nemcsak abban van, hogy a tipikus tüneteket produkáló páciensek hasába betekintsünk, és ott láthassuk az elváltozás megjelenési formáját és stádiumát, hanem (és erre nagyon fel kell hívni a figyelmet) az ott talált állapotot akár azonnal is meg lehessen oldani a lehető legkisebb műtéti terhelés mellett!

Meddőségi kivizsgálás során, ha egyéb okot nem találunk, illetve a harmincas éveikben járó gyakori alhasi panaszokról beszámoló nőknél fel kell ajánlani a diagnosztikus laparoszkópiát a további sikerek elérése érdekében.

Endometriózis kezelése

Az endometriózis kezelése a hosszú évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írunk fel az endometriózisos betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés meggátlása, lehetőleg hosszútávon, ez az endometriózis visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, és további néhány hónapra a kezelés abbahagyása után is.
  
Az endometriózis csomók műtét útján eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek, és meddőség fennállása esetén bekövetkezhet a spontán terhesség. A laparoszkópia útján végzett műtétek egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket.

Operatív laparoszkópia során a műtétet laparoszkópon keresztül végezzük lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével. A lézersebészeti eljárás előnye az elektrosebészeti módszerekkel szemben, hogy a hőhatás, amivel az endometriózis csomókat tulajdonképpen elporlasztjuk, sokkal kisebb mértékben van hatással a környezetre. Így a beavatkozás során a legfinomabb hasi szerveken, mint például a petevezetőn, a húgyhólyagon, húgyvezetéken, vagy akár a beleken is tudunk operálni, ha éppen ott tapadt meg az endometriózis.

A leggyakrabban alkalmazott eljárások endometriózis esetén a csomó lézeres vagy elektromos elporlasztása, kimetszése, a csokoládé ciszta kihámozása a petefészekből, az érintett petefészek eltávolítása (modern technikával nem választandó módszer), az endometriózis okozta összenövések oldása és a méhfali endometriózis kimetszése.
  


Endometriózis (Endometriosis) eltávolítása laparoszkóppal

Az endometriózis mindmáig az egyik legrejtélyesebb nőgyógyászati megbetegedés, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. Külön magyar elnevezése nincs, a név az „endometrium” szóból – más néven méhnyálkahártya – származik, amely a méh belfelszínét borító hártya.

A betegség lényege, hogy a méhüreg belsejét borító szövet – az endometrium – a méhüregen kívül helyezkedik el. Ez lehet a méh izomállományában, a hasüregben bárhol, a hashártyán, a kismedencei szervek felszínén és belsejében. Ezeket nevezik endometriózis csomóknak, vagy gócoknak.

Ahogy a méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik, a rendellenes helyen megtapadt méhnyálkahártya szigetek is hasonlóan reagálnak a ciklikus hormonális hatásokra. Míg azonban a méh üregéből származó vérzés a hüvelyen keresztül távozik, addig a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriózis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra a gócok megrepedése esetében.

Ennek eredményeképpen a belső hasüregi vérzés, illetve széteső szövettörmelék a csomót övező területen gyulladást és hegesedést eredményez. Az elhelyezkedéstől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélpanaszok, húgyhólyag működési zavarok, szexuális funkció zavarok, illetve gyakran eredményez meddőséget.

Az endometriózis okairól és jellemző tüneteiről és leggyakoribb előfordulási helyeiről bővebben az Endometriózis című menüpontban olvashat.

Bár az endometriózis gyakoriságát pontosan nem tudjuk meghatározni, a modern diagnosztikai módszerek fejlődésével ma már azt gondoljuk, hogy a kismedencei fájdalomról és meddőségről együttesen panaszkodó nőbetegek esetén az endometriózis gyakorisága akár 20-90% között is lehet. Mivel endometriózis esetén az idő múlásával a tünetek erősödése várható, nagyon fontos az idejében történő felismerés és hathatós kezelés.

Az endometriózis optimális kezelési eljárása nagyban függ a páciens állapotától, tüneteitől, teherbe esési vágyától. A kezelés során mérlegelni kell, hogy elégséges-e a konzervatív fájdalomcsillapítás, vagy hormonkezelés szükséges, vagy a teljes eltávolítást is eredményezhető műtéti kezelés. A műtéti beavatkozás lényege abban áll, hogy a rendellenes helyen lévő endometriózis csomókat radikálisan eltávolítjuk, a kialakult összenövéseket oldjuk, és ez által a probléma okát szüntetjük meg. A konzervatív terápiás megoldások hibája az, hogy csak a tüneteket kezeli, de a probléma okát nem szünteti meg.

Praxisomban az endometriózis műtéteket laparoszkópos úton végzem, amelynek előnye, hogy jóval kisebb műtéti megterhelést jelent a páciensek számára, hiszen nagy hasfali vágás helyett csupán néhány apró metszést alkalmazok, amin keresztül a beavatkozást elvégzem.

Az operatív kezelés optimális eredményének eléréséhez pontos műtéti terv felállítására van szükség. Ehhez a műtétet meg kell előznie egy alapos kivizsgálásnak, mely során az endometriosis, kismedencei szervekhez valóviszonyát tisztázzuk le. Ilyenkor szükség szerint gyakran végzünk többszöri ultrahangot, esetleg MRI vizsgálatot, végbéltükrözést és húgyhólyagtükrözést is.

A műtét altatásban történik, speciális endoszkópos műtőben és képzett személyzet segítségével. A hasfalon néhány apró metszést ejtek, amin keresztül bevezetjük az optikai és mikro manipulációs eszközöket, amelyek segítségével – monitorokon nyomon követve az eseményeket – végzem a beavatkozást. A műtét során a kóros szövetet hőkezeléssel, vagy lézerrel kiégetem (vaporizálom), vagy – pl. petefészekben, vagy a méh falában elhelyezkedő endometriózis esetén – mikrosebészeti módszerrel kimetszem.

A műtét átlagos időtartama 45-90 perc, ami után 1-2 napos kórházi bent fekvésre van szükség. A beavatkozást követően 1-2 nappal a páciens otthonába távozhat, majd néhány kímélőbb napot szoktunk ajánlani, amely után visszatérhet normál életviteléhez. Hazabocsátáskor a pácienssel átbeszéljük a további lehetőségeket, melyek mind a teherbe esésre, mind a kiújulás elkerülésére vonatkoznak. Egy újonnan kidolgozott amerikai algoritmus kapcsán a műtét során nyert adatokból nagy pontossággal meg tudom becsülni a várható teherbe esési esélyeket.

Az elmúlt 22 évben, amióta az endometriózis kezelésében alkalmazom a laparoszkópos eljárást és a lézert, azt tapasztaltam, hogy ezzel a technikával az endometriózisos elváltozások nagyon jó hatásfokkal kezelhetőek. Kb. 2500 ilyen esetet tudhatok magam mögött, az enyhébb fokú endometriózistól a bonyolult, előrehaladottabb stádiumúakig, és döntően sikerrel tudtuk kezelni a pácienseket. A meddőséggel hozzám forduló, endometriózissal kezelt pácienseim esetében a betegség teljes kiirtását követően magas arányban számolhatok be sikerességről, amely azt jelenti, hogy a műtétet követően a betegeim vagy spontán vagy valamilyen mesterséges megtermékenyítési eljárással teherbe estek.

Mára már egy jól összeszokott, nagy rutinra szert tett műtéti teammel várjuk a hozzánk bizalommal fordulókat.